Karl Marx & Frederich Engels
A Kommunista P�rt ki�ltv�nya
�A francia �s az angol arisztokr�ci�t t�rt�nelmi helyzete arra rendelte, hogy pamfleteket �rjon a modern polg�ri t�rsadalom ellen. Az 1830-as francia j�liusi forradalomban, az angol reform-mozgalomban az arisztokr�ci�t ism�t legy�rte a gy�l�lt felkapaszkodott j�vev�ny. Komoly politikai harcr�l nem lehetett sz� t�bb�. M�r csak az irodalmi harc maradt meg sz�m�ra. De m�g az irodalom ter�let�n is lehetetlenn� v�ltak a restaur�ci�s korszaknak[U] a r�gi sz�lamai. Az arisztokr�ci�nak, hogy rokon�rz�st kelthessen, �gy kellett tennie, mintha szem el�l t�veszten� saj�t �rdekeit �s csakis a kizs�km�nyolt munk�soszt�ly �rdek�ben formul�zn� meg v�dirat�t a burzso�zia ellen. �gy k�sz�tette el� azt az el�gt�telt, hogy g�nydalokat �nekelhessen �j ur�ra, s t�bb�-kev�sb� v�szterhes j�slatokat s�ghasson f�l�be.
Ilym�don keletkezett a feud�lis szocializmus � f�lig sirat��nek, f�lig g�nydal, f�lig a m�lt ut�rezg�se, f�lig a j�v� fenyeget�dz�se � hellyel-k�zzel sz�ven tal�lva a burzso�zi�t keser�, szellemesen mar� �t�let�vel, de mindig nevets�ges hat�st keltve az�ltal, hogy teljesen k�ptelen a modern t�rt�nelem menet�nek meg�rt�s�re.
A prolet�r koldustariszny�t lengett�k z�szl�k�nt kez�kben, hogy a n�pet maguk m�g� gy�jts�k. Valah�nyszor azonban a n�p ut�nuk indult, megl�tta h�ts� fel�k�n a r�gi feud�lis c�mert, s hangos �s tiszteletlen kacag�ssal fak�pn�l hagyta �ket.
A francia legitimist�k egy r�sze �s az �Ifj� Anglia� adt�k el� ezt a sz�nj�t�kot.
Amikor a feud�lisok azt bizony�tj�k, hogy a kizs�km�nyol�s �ltaluk alkalmazott m�dja m�sf�le volt, mint a polg�ri kizs�km�nyol�s, csak arr�l feledkeznek meg, hogy �k eg�szen m�s �s ma m�r idej�ket m�lt k�r�lm�nyek �s felt�telek k�z�tt zs�km�nyoltak ki. Amikor bebizony�tj�k, hogy az � uralmuk alatt a modern proletari�tus nem l�tezett, csak arr�l feledkeznek meg, hogy �ppen a modern burzso�zia az � t�rsadalmi rendj�knek a sz�ks�gszer� hajt�sa volt.
Egy�bk�nt oly kev�ss� titkolj�k kritik�juknak reakci�s jelleg�t, hogy f� v�djuk a burzso�zia ellen �ppen az, hogy annak uralma alatt egy olyan oszt�ly fejl�dik, amely az eg�sz r�gi t�rsadalmi rendet a leveg�be fogja r�p�teni.
Sokkal ink�bb azt vetik a burzso�zia szem�re, hogy forradalmi proletari�tust, mint azt, hogy egy�ltal�ban proletari�tust hoz l�tre.
A politikai gyakorlatban ez�rt r�szt vesznek a munk�soszt�ly ellen ir�nyul� minden er�szakos int�zked�sben, a k�znapi �letben pedig nem tartj�k m�lt�s�gukon alulinak, hogy hangzatos sz�lamaik ellen�re aranyalm�kat[V] sz�reteljenek �s a h�s�get, szeretetet, becs�letet a gyapj�-, cukorr�pa- �s p�linka-kalm�rkod�ssal cser�lj�k fel.(5)
Ahogy a pap mindig egy h�ron pend�lt a h�b�r�rral, azonk�ppen a papi szocializmus a feud�lis szocializmussal.
Mi sem k�nnyebb, mint a kereszt�ny aszketizmust szocialista m�zzal bevonni. Nem kelt-e ki a kereszt�nys�g is a mag�ntulajdon ellen, a h�zass�g ellen, az �llam ellen? Nem pr�dik�lta-e hely�be a j�t�konys�got �s a koldul�st, a c�lib�tust �s a test sanyargat�s�t, a szerzetesi �letet �s az egyh�zat? A szent[W] szocializmus csup�n az a szenteltv�z, amellyel a pap az arisztokrat�k bossz�s�g�t megszenteli.
A feud�lis arisztokr�cia nem az egyetlen oszt�ly, amelyet a burzso�zia megd�nt�tt, amelynek �letfelt�telei a modern polg�ri t�rsadalomban elsorvadtak �s elhaltak. A k�z�pkori polg�ri rend �s kisparaszti rend a modern burzso�zia el�fut�ra volt. Az iparilag �s kereskedelmileg fejletlenebb orsz�gokban ez az oszt�ly m�g el-elteng�dik a felemelked� burzso�zia mellett.
Azokban az orsz�gokban, ahol a modern civiliz�ci� kifejl�d�tt, egy �j kispolg�rs�g k�pz�d�tt, amely a proletari�tus �s a burzso�zia k�z�tt lebeg �s a polg�ri t�rsadalom kieg�sz�t� r�szek�nt �lland�an �jb�l k�pz�dik; tagjait azonban a konkurrencia sz�ntelen�l letasz�tja a proletari�tusba, s�t, a nagyipar fejl�d�s�vel �k maguk is k�zeledni l�tj�k azt az id�pontot, amikor teljesen elt�nnek mint a modern t�rsadalom �n�ll� r�sze, �s amikor a kereskedelemben, az iparban �s a f�ldm�vel�sben munkafel�gyel�kkel �s alkalmazottakkal helyettes�tik �ket.
Olyan orsz�gokban mint Franciaorsz�g, ahol a parasztoszt�ly a n�pess�gnek j�val t�bb mint a fele, term�szetes volt, hogy azok az �r�k, akik a proletari�tus �rdek�ben fell�ptek a burzso�zi�val szemben, a burzso� rendszert b�r�lva kispolg�ri �s kisparaszti m�rt�kkel m�rtek, s a kispolg�rs�g �ll�spontj�r�l fogt�k p�rtj�t a munk�soknak. �gy keletkezett a kispolg�ri szocializmus. Ennek az irodalomnak Sismondi a feje nemcsak Franciaorsz�gban, hanem Angli�ban is.
Ez a szocializmus felette �leselm�j�en szedte �zekre a modern termel�si viszonyokban lev� ellentmond�sokat. Leleplezte a k�zgazd�szok k�pmutat� sz�p�tget�seit. C�folhatatlanul kimutatta a g�pi berendez�s �s a munkamegoszt�s rombol� hat�sait, a t�k�k �s a f�ldbirtok koncentr�ci�j�t, a t�ltermel�st, a v�ls�gokat, a kispolg�rok �s kisparasztok sz�ks�gszer� pusztul�s�t, a proletari�tus nyomor�t, a termel�s anarchi�j�t, a gazdags�g megoszl�s�nak ki�lt� vissz�ss�gait, a nemzetek k�z�tt d�l� ipari megsemmis�t� h�bor�t, a r�gi erk�lcs�knek, a r�gi csal�di viszonyoknak, a r�gi nemzetis�geknek a felboml�s�t.
�Ami azonban a pozit�v tartalm�t illeti, ez a szocializmus vagy a r�gi termel�si �s �rintkez�si eszk�z�ket akarja vissza�ll�tani �s vel�k egy�tt a r�gi tulajdonviszonyokat �s a r�gi t�rsadalmat, vagy pedig a modern termel�si �s �rintkez�si eszk�z�ket akarja visszaer�szakolni a r�gi tulajdonviszonyok keret�be, amelyet ezek m�r sz�tfesz�tettek, sz�t kellett hogy fesz�tsenek. Mindk�t esetben reakci�s �s utopikus egyszerre.
C�hrendszer az iparban �s patriarch�lis gazd�lkod�s a falun, ebben mer�l ki minden tudom�nya.
Tov�bbi fejl�d�s�ben ez az ir�nyzat gy�va cs�m�rbe fulladt.[X]
A franciaorsz�gi szocialista �s kommunista irodalom, amely egy uralmon lev� burzso�zia nyom�sa alatt keletkezett �s az ezen uralom elleni harcnak irodalmi kifejez�se, olyan id�ben ker�lt N�metorsz�gba, amikor a burzso�zia �ppen csak megkezdte harc�t a feud�lis abszolutizmus ellen.
N�met filoz�fusok, f�lfiloz�fusok �s sz�plelkek moh�n r�vetett�k magukat erre az irodalomra, �s csak arr�l feledkeztek meg, hogy ezeknek az �r�soknak Franciaorsz�gb�l val� bev�ndorl�s�val nem v�ndoroltak be egyszersmind a francia �letviszonyok is N�metorsz�gba. A n�met viszonyokkal szemben e francia irodalom elvesztette minden k�zvetlen gyakorlati jelent�s�g�t �s tiszt�n irodalmi �br�zatot �lt�tt. Az igazi t�rsadalomr�l,[Y] az emberi l�nyeg megval�s�t�s�r�l val� �res spekul�ci�k�nt kellett megjelennie. �gy a XVIII. sz�zad n�met filoz�fusainak szem�ben az els� francra forradalom k�vetel�seinek csak az volt az �rtelm�k, hogy ezek �ltal�ban a �praktikus �sz� k�vetel�sei, a forradalmi francia burzso�zia akaratmegnyilv�nul�sa pedig az � szem�kben a tiszta akarat t�rv�nyeit jelentette � az akarat�t, amin�nek lennie kell, az igaz�n emberi akarat�t.
A n�met liter�torok munk�ja kiz�r�lag abban �llt, hogy az �j francia eszm�ket �sszhangba hozz�k a maguk r�gi filoz�fiai lelkiismeret�vel, vagy jobban mondva, hogy a maguk filoz�fiai �ll�spontj�r�l saj�t�ts�k el a francia eszm�ket.
Ez az elsaj�t�t�s ugyanolyan m�don t�rt�nt, ahogy �ltal�ban idegen nyelvet szok�s elsaj�t�tani: ford�t�s �tj�n.
Ismeretes, hogy a szerzetesek olyan k�ziratokra, amelyeken a pog�ny �kor klasszikus m�vei voltak feljegyezve, r��rt�k a katolikus szentekr�l sz�l� �zetlen t�rt�neteiket. A n�met liter�torok ennek �ppen a ford�tottj�t cselekedt�k meg a prof�n francia irodalommal. Filoz�fiai badars�gaikat a francia eredeti m�g� �rt�k. P�ld�ul a p�nzviszonyok[Z] francia b�r�lata m�g� ezt �rt�k: ,,az emberi l�nyeg k�ls�legess� v�l�sa�, a burzso� �llam francia b�r�lata m�g� pedig ezt: �az elvontan �ltal�nos uralm�nak megsz�ntet�se� stb.
Ezeket a francia fejteget�sek m�g� becsemp�szett filoz�fiai sz�lamaikat elkeresztelt�k �a tett filoz�fi�j�nak�, �igazi szocializmusnak�, �a szocializmus n�met tudom�ny�nak�, �a szocializmus filoz�fiai megokol�s�nak� stb.
A francia szocialista-kommunista irodalmat ilym�don val�s�ggal kiher�lt�k. �s minthogy n�met k�zben ez az irodalom nem fejezte ki t�bb� egyik oszt�lynak a m�sik elleni harc�t, a n�met abban a tudatban volt, hogy legy�rte a �francia egyoldal�s�got�, hogy igazi sz�ks�gletek helyett az igazs�g sz�ks�glet�t, �s a proletari�tus �rdekei helyett az emberi l�nyeg �rdekeit k�pviselte, az ember�t egy�ltal�ban, azon ember�t, aki nem tartozik semmif�le oszt�lyhoz, aki egy�ltal�ban nem a val�s�ghoz, hanem csak a filoz�fiai fant�zia k�dfellegeihez tartozik.
Ez a n�met szocializmus, amely a maga esetlen iskolai gyakorlatait oly komolyan �s �nnep�lyesen vette, �s olyan v�s�ri m�don k�rt�lte vil�gg�, ek�zben fokr�l fokra elvesztette ped�ns �rtatlans�g�t.
A n�met, f�k�nt a porosz burzso�zi�nak a feud�lisok �s az abszol�t kir�lys�g elleni harca, egysz�val a liber�lis mozgalom komolyabb� v�lt.
Az �igazi� szocializmus sz�m�ra teh�t adva volt a v�rva v�rt alkalom, hogy a politikai mozgalommal szembeszegezze szocialista k�vetel�seit, hogy a hagyom�nyos �tkokat sz�rja a liberalizmusra, a k�pviseleti �llamra, a polg�ri konkurrenci�ra, a polg�ri sajt�szabads�gra, a polg�ri jogra, a polg�ri szabads�gra �s egyenl�s�gre, s a n�pt�megnek azt pr�dik�lja, hogy ebben a polg�ri mozgalomban semmit sem nyerhet, s�t ellenkez�leg, mindent elvesz�thet. A n�met szocializmus �ppen j�kor feledte el, hogy a francia kritika, amelynek � szellemn�lk�li visszhangja volt, felt�telezi a modern polg�ri t�rsadalmat a neki megfelel� anyagi �letfelt�telekkel �s a hozz�szabott politikai alkotm�nnyal, s hogy mindez csupa olyan el�felt�tel, amelynek m�g csak a kiv�v�s�r�l van sz� N�metorsz�gban.
A n�met abszol�t korm�nyoknak �s papokb�l, iskolamesterekb�l, kurta-nemesekb�l �s b�rokrat�kb�l �ll� k�s�ret�knek az �igazi� szocializmus kap�ra j�tt mad�rijeszt� volt a fenyeget�en felt�rekv� burzso�zia ellen.
�desk�s kieg�sz�t�je volt azoknak a keser� korb�cs�t�seknek �s puskagoly�knak, amelyekkel ugyanezek a korm�nyok a n�met munk�sfelkel�seket megdolgozt�k.[AA]
Amikor az �igazi� szocializmus ily m�don a n�met burzso�zia elleni fegyverr� v�lt a korm�nyok kez�ben, ugyanakkor k�zvetlen�l is egy reakci�s �rdeket k�pviselt, a n�met rendi polg�rs�g �rdek�t. N�metorsz�gban a fenn�ll� �llapotok tulajdonk�ppeni t�rsadalmi alapja a XVI. sz�zadb�l �t�r�kl�d�tt �s itt az�ta k�l�nb�z� form�ban mindig �jb�l felbukkan� kispolg�rs�g.
Ennek fennmarad�sa egyet jelent a fenn�ll� n�met �llapotok fennmarad�s�val. E kispolg�rs�g retteg a burzso�zia ipari �s politikai uralm�t�l, mert saj�t biztos pusztul�s�t l�tja benne, egyr�szt a t�ke koncentr�ci�ja, m�sr�szt egy forradalmi proletari�tus felemelked�se k�vetkezt�ben. �gy t�nt n�ki, hogy az �igazi� szocializmus egy csap�sra agyon�ti mind a k�t legyet. S az �igazi� szocializmus j�rv�nyk�nt terjedt el.
A spekulat�v p�kh�l�b�l sz�tt, finomkod� lelkek sz�vir�gaival kih�mzett, az �mleng� szeretet ked�lyharmat�t�l �titatott k�nt�s, ez az agyoncicom�zott k�nt�s, amelybe a n�met szocialist�k n�h�ny v�zna ��r�k igazs�gukat� bebugyol�lt�k, csak n�velte �rujuk kelend�s�g�t enn�l a k�z�ns�gn�l.
A n�met szocializmus pedig a maga r�sz�r�l mindink�bb felismerte azt a hivat�s�t, hogy ennek a rendi polg�rs�gnak fellengz� k�pvisel�je legyen.
Kiki�ltotta a n�met nemzetet mintanemzetnek, a n�met ny�rspolg�rt pedig mintaembernek. Teljesen vissz�j�ra ford�tott, rejtett, magasabb, szocialista �rtelmet adott a n�met ny�rspolg�r minden hitv�nys�g�nak. Csak a v�gs� k�vetkeztet�st vonta le, amikor egyenesen nekit�madt a kommunizmus �nyersen destrukt�v� ir�nyzat�nak �s kijelentette, hogy p�rtatlan fennk�lts�g�ben f�l�tte �ll minden oszt�lyharcnak. Csek�ly kiv�tellel mindaz, ami N�metorsz�gban mint �ll�t�lag szocialista �s kommunista m� k�zk�zen forog, ennek az ernyeszt� szennyirodalomnak k�r�be tartozik.(6)
A burzso�zia egy r�sze orvosolni akarja a t�rsadalmi vissz�ss�gokat, hogy ezzel a polg�ri t�rsadalom fennmarad�s�t biztos�tsa.
K�zgazd�szok, emberbar�tok, j�t�tlelkek, a dolgoz� oszt�lyok helyzet�n jav�t�k, j�t�konys�gszervez�k, �llatv�d�k, antialkoholista egyes�letek alap�t�i, zugreformerek tartoznak ide a legtark�bb v�ltozatoss�gban. S ezt a burzso� szocializmust eg�sz rendszerekk� is kidolgozt�k.
P�ldak�nt Proudhon �Philosophie de la mis�re�-j�t eml�tj�k meg.
A szocialist�skod� burzso�k a modern t�rsadalom �letfelt�teleit akarj�k, a bel�l�k sz�ks�gszer�en fakad� harcok �s veszedelmek n�lk�l. A fenn�ll� t�rsadalmat akarj�k, az azt forradalmas�t� �s felbomlaszt� elemek h�j�val. Burzso�zi�t akarnak proletari�tus n�lk�l. A burzso�zia azt a vil�got, amelyben � uralkodik, term�szetesen minden vil�gok legjobbik�nak tartja. A burzso� szocializmus ezt a vigasztal� elk�pzel�st t�bb� vagy kev�sb� teljes rendszerr� dolgozza ki. Amikor a proletari�tust felsz�l�tja, hogy v�ltsa val�ra az � rendszereit, hogy bevonulhasson az �j Jeruzs�lembe, akkor alapj�ban v�ve nem m�st k�vetel t�le, mint azt, hogy rekedjen meg a mai t�rsadalomban, de r�la alkotott gy�l�letes elk�pzel�seit vetkezze le.
E szocializmus egy m�sodik, kev�sb� rendszeres, de gyakorlatibb form�ja azzal pr�b�lta elvenni a munk�soszt�ly kedv�t minden forradalmi mozgalomt�l, hogy kimutatta: nem ilyen vagy olyan politikai v�ltoz�s, hanem csakis az anyagi �letviszonyok, a gazdas�gi viszonyok megv�ltoz�sa v�lhat haszn�ra. Az anyagi �letviszonyok megv�ltoztat�s�n azonban ez a szocializmus semmik�ppen sem a polg�ri termel�si viszonyok elt�rl�s�t �rti, ami csakis forradalmi �ton �rhet� el, hanem adminisztrat�v jav�tgat�sokat, amelyek e termel�si viszonyok talaj�n t�rt�nnek, teh�t a t�ke �s a b�rmunka viszony�n mit sem v�ltoztatnak, hanem a legkedvez�bb esetben cs�kkentik a burzso�zia sz�m�ra uralkod�s�nak k�lts�geit �s egyszer�s�tik �llamh�ztart�s�t.
A burzso� szocializmus akkor �ri el csak igaz�n a megfelel� kifejez�s�t, amikor puszta sz�noki fordulatt� v�lik.
Szabadkereskedelem! a munk�soszt�ly �rdek�ben; v�d�v�mok! a munk�soszt�ly �rdek�ben; cell�s fogh�zak! a munk�soszt�ly �rdek�ben; ez a burzso� szocializmus utols� szava, az egyetlen, amit komolyan gondol.
A burzso� szocializmus �ppen abban �ll, hogy kijelenti, a burzso�k � a munk�soszt�ly �rdek�ben burzso�k.
Nem arr�l az irodalomr�l sz�lunk itt, amely minden nagyobb modern forradalomban a proletari�tus k�vetel�seinek adott hangot (Babeuf �r�sai stb.).
A proletari�tus els� k�s�rletei, hogy az �ltal�nos felindul�s idej�n, a h�b�ri t�rsadalom megd�nt�s�nek id�szak�ban, k�zvetlen�l saj�t oszt�ly�rdek�t �rv�nyes�tse, sz�ks�gszer�en megfeneklettek mag�nak a proletari�tusnak fejletlen volt�n, �gyszint�n felszabadul�sa anyagi felt�teleinek hi�ny�n, hiszen ezek csak a polg�ri korszak term�kei. Az a forradalmi irodalom, amely a proletari�tusnak ezeket az els� mozgalmait k�s�rte, tartalm�t tekintve sz�ks�gszer�en reakci�s. �ltal�nos aszketizmust �s durva egyenl�s�t�st hirdet.
A tulajdonk�ppeni szocialista �s kommunista rendszerek, Saint-Simon, Fourier, Owen stb. rendszerei, a proletari�tus �s a burzso�zia k�z�tti harcnak abban az els�, fejletlen id�szak�ban bukkannak fel, amelyet el�bb t�rgyaltunk. (L�sd: Burzso�zia �s proletari�tus.)
E rendszerek feltal�l�i l�tj�k ugyan az oszt�lyok ellent�t�t, valamint a sz�tbomlaszt� elemek m�k�d�s�t mag�ban az uralkod� t�rsadalomban. De nem l�tnak a proletari�tus r�sz�r�l semminem� t�rt�nelmi �ntev�kenys�get, semminem� �t saj�tosan jellemz� politikai mozgalmat.
Minthogy az oszt�lyellent�t fejl�d�se egy �temben halad az ipar fejl�d�s�vel, ugyan�gy nem tal�lj�k meg a proletari�tus felszabad�t�s�nak anyagi felt�teleit sem, �s olyan t�rsadalmi tudom�nyt, olyan t�rsadalmi t�rv�nyeket kutatnak, amelyek ezeket a felt�teleket megteremten�k.
A t�rsadalmi tev�kenys�g hely�be szem�lyes feltal�l� tev�kenys�g�knek kell l�pnie, a felszabad�t�s t�rt�nelmi felt�teleinek hely�be k�pzeletalkotta felt�teleknek, a proletari�tus fokozatosan v�gbemen� oszt�lly� szervez�d�se hely�be a t�rsadalom k�l�n kieszelt szervezet�nek. A vil�g j�vend� t�rt�nelme sz�mukra a maguk t�rsadalmi tervezeteinek propagand�j�v� �s gyakorlati megval�s�t�s�v� old�dik fel.
Tudat�ban vannak ugyan annak, hogy tervezeteikben f�k�ppen a munk�soszt�lynak mint a legszenved�bb oszt�lynak �rdekeit k�pviselik. A proletari�tus csak ebb�l a szempontb�l, csak mint a legszenved�bb oszt�ly l�tezik sz�mukra.
Az oszt�lyharc fejletlen form�ja, valamint saj�t �lethelyzet�k azonban azzal j�r, hogy �gy v�lik, magasan f�l�tte �llnak ennek az oszt�lyellent�tnek. A t�rsadalom minden tagj�nak �lethelyzet�n, a legjobb sorban lev�k�n is jav�tani akarnak. Ez�rt sz�ntelen az eg�sz t�rsadalomhoz apell�lnak, megk�l�nb�ztet�s n�lk�l, s�t kiv�ltk�ppen az uralkod� oszt�lyhoz. Hiszen csak meg kell �rteni rendszer�ket ahhoz, hogy a lehet� legjobb t�rsadalom lehet� legjobb tervezet�nek ismerj�k el.
Elvetnek teh�t minden politikai, s f�k�nt minden forradalmi akci�t, c�ljukat b�k�s �ton akarj�k el�rni, �s megpr�b�lnak apr�, term�szetesen kudarcba fullad� k�s�rletekkel, a p�lda erej�vel utat t�rni az �j t�rsadalmi evang�liumnak.
A j�vend� t�rsadalm�nak ez a fantasztikus rajza � egy olyan id�ben, amikor a proletari�tus m�g nagyon fejletlen, teh�t maga is m�g fantasztikusan fogja fel saj�t helyzet�t � a t�rsadalom �ltal�nos �talak�t�s�ra ir�nyul� els�, sejtelem sugallta t�rekv�seinek felel meg.
Ezek a szocialista �s kommunista �r�sok azonban kritikai elemeket is tartalmaznak. Megt�madj�k a fenn�ll� t�rsadalom �sszes alapjait. Rendk�v�l �rt�kes anyaggal j�rultak teh�t hozz� a munk�sok felvil�gos�t�s�hoz. A j�v� t�rsadalm�ra vonatkoz� pozit�v t�teleik, p�ld�ul a v�ros �s a falu k�z�tti ellent�tnek, a csal�dnak, a mag�nszerz�snek, a b�rmunk�nak a megsz�ntet�se, a t�rsadalmi harm�nia meghirdet�se, az �llamnak a termel�s puszta igazgat�s�v� v�ltoztat�sa; mindezek a t�telek csup�n azt fejezik ki, hogy elt�nik majd az oszt�lyellent�t, amely �ppen csak kifejl�d�ben van, amelyet �k m�g csak els� alaktalan hat�rozatlans�g�ban ismernek. Ezeknek a t�teleknek teh�t m�g tiszt�ra utopikus �rtelm�k van.
A kritikai-utopikus szocializmus �s kommunizmus jelent�s�ge ford�tott viszonyban van a t�rt�nelmi fejl�d�ssel. Amilyen m�rt�kben fejl�dik �s alakul az oszt�lyharc, ugyanolyan m�rt�kben veszti el ez az oszt�lyharcon val� k�pzeletbeli fel�lemelked�s, az oszt�lyharcnak ez a k�pzeletben val� lek�zd�se minden gyakorlati �rt�k�t, minden elm�leti jogosults�g�t. Ez�rt ha e rendszerek megalap�t�i sok tekintetben forradalmiak voltak is, tan�tv�nyaik mindenkor reakci�s szekt�kat alkotnak. A proletari�tus tov�bbi t�rt�nelmi fejl�d�s�vel szemben ragaszkodnak a mesterek r�gi n�zeteihez. Ez�rt k�vetkezetesen azon igyekeznek, hogy az oszt�lyharc �jb�l eltompuljon �s az ellent�tek kiegyenl�t�djenek. M�g mindig �lmodoznak t�rsadalmi ut�pi�ik k�s�rleti megval�s�t�s�r�l, k�l�n�ll� falanszterek alak�t�s�r�l, home-kol�ni�k alap�t�s�r�l, kis Ik�ria fel�ll�t�s�r�l(7) � az �j Jeruzs�lem zsebkiad�s�r�l �, �s mindezeknek a l�gv�raknak fel�p�t�s�hez a polg�ri sz�vek �s p�nzeszs�kok emberszeretet�re kell apell�lniok. Lassacsk�n az el�bb jellemzett reakci�s vagy konzervat�v szocialist�k kateg�ri�j�ba s�llyednek �s m�r csak abban k�l�nb�znek t�l�k, hogy pedant�ri�juk rendszeresebb, s hogy fanatikus, babon�s hittel b�znak t�rsadalmi tudom�nyuk csodahat�saiban.
Ez�rt elkeseredetten szembesz�llnak a munk�sok minden politikai mozgalm�val, mert azok csakis az �j evang�liumban nem b�z� vak hitetlens�gb�l fakadhatnak.
Az angliai owenist�k, a franciaorsz�gi fourierist�k amott a chartist�kat, emitt a reformist�kat t�madj�k