Karl Marx & Frederich Engels
A Kommunista P�rt ki�ltv�nya
K�s�rtet j�rja be Eur�p�t � a kommunizmus k�s�rtete. Szent hajsz�ra sz�vetkezett e k�s�rtet ellen a r�gi Eur�p�nak minden hatalma: a p�pa �s a c�r, Metternich �s Guizot, francia radik�lisok �s n�met rend�r�k.
Akad-e ellenz�ki p�rt, amelyr�l korm�nyon lev� ellenfelei nem h�resztelt�k, hogy kommunista, akad-e ellenz�ki p�rt, amelyik nem v�gta vissza a kommunizmus megb�lyegz� v�dj�t a haladottabb ellenz�kieknek �pp�gy, mint reakci�s ellenfeleinek?
Ebb�l a t�nyb�l k�t dolog k�vetkezik.
A kommunizmust imm�r az �sszes eur�pai hatalmak hatalomnak ismerik el.
Legf�bb ideje, hogy a kommunist�k az eg�sz vil�g el�tt ny�ltan kifejts�k n�zeteiket, c�ljaikat, t�rekv�seiket, �s a kommunizmus k�s�rtet�r�l sz�l� mes�kkel mag�nak a p�rtnak a ki�ltv�ny�t �ll�ts�k szembe.
Ev�gb�l a legk�l�nb�z�bb nemzetis�g� kommunist�k �sszegy�ltek Londonban, �s pap�rra vetett�k a k�vetkez� ki�ltv�nyt, amelyet angol, francia, n�met, olasz, flamand �s d�n nyelven tesznek k�zz�.
Minden eddigi t�rsadalom t�rt�nete(2) oszt�lyharcok t�rt�nete.
Szabad �s rabszolga, patr�cius �s plebejus, b�r� �s jobb�gy, c�hmester(3) �s mesterleg�ny, egysz�val: elnyom� �s elnyomott folytonos ellent�tben �lltak egym�ssal, szakadatlan, hol pal�stolt, hol ny�lt harcot v�vtak, olyan harcot, amely mindenkor az eg�sz t�rsadalom forradalmi �talakul�s�val vagy a harcban �ll� oszt�lyok k�z�s pusztul�s�val v�gz�d�tt.
A t�rt�nelem kor�bbi korszakaiban majdnem minden�tt a t�rsadalomnak k�l�nb�z� rendekre val� teljes tagolts�g�t, a t�rsadalmi �ll�sok sokf�le fokozat�t l�tjuk. Az �kori R�m�ban patr�ciusok, lovagok, plebejusok, rabszolg�k; a k�z�pkorban h�b�rurak, h�b�resek, c�hmesterek, mesterleg�nyek, jobb�gyok, s ezenk�v�l m�g ezeknek az oszt�lyoknak majd mindegyik�ben ism�t k�l�n fokozatok vannak.
A h�b�ri t�rsadalom pusztul�s�b�l keletkezett modern polg�ri t�rsadalom nem sz�ntette meg az oszt�lyellent�teket. Csak �j oszt�lyokkal, az elnyom�s �j felt�teleivel, a harc �j form�ival cser�lte fel a r�gieket.
A mi korszakunkat, a burzso�zia korszak�t azonban az jellemzi, hogy egyszer�s�tette az oszt�lyellent�teket. Az eg�sz t�rsadalom mindink�bb k�t nagy ellens�ges t�borra szakad, k�t nagy, egym�ssal homlokegyenest szemben�ll� oszt�lyra: burzso�zi�ra �s proletari�tusra.
A k�z�pkor jobb�gyaib�l lettek az els� v�rosok polg�rai; ebb�l a polg�rs�gb�l fejl�dtek ki a burzso�zia els� elemei.
Amerika felfedez�se, Afrika k�r�lhaj�z�sa �j teret nyitott a felemelked� burzso�zi�nak. A kelet-indiai �s k�nai piac, Amerika gyarmatos�t�sa, a gyarmatokkal folytatott csere, a csereeszk�z�k �s egy�ltal�ban az �ruk gyarapod�sa � mindez eddig soha nem ismert lend�letet adott a kereskedelemnek, a haj�z�snak, az iparnak, �s ezzel el�id�zte a sz�thull� h�b�ri t�rsadalom forradalmi elem�nek gyors fejl�d�s�t.
Az ipar �z�s�nek eddigi feud�lis vagy c�hes m�dja m�r nem tudta kiel�g�teni az �j piacokkal megn�vekv� sz�ks�gletet. Hely�be a manufakt�ra l�pett. A c�hmestereket kiszor�totta az ipari k�z�prend; a k�l�nb�z� test�letek k�z�tti munkamegoszt�st felv�ltotta az egyes m�helyen bel�li munkamegoszt�s.
De egyre t�gultak a piacok, egyre n�tt a sz�ks�glet. M�r a manufakt�ra sem tudta kiel�g�teni. Ekkor a g�z �s a g�pi berendez�s forradalmas�totta az ipari termel�st. A manufakt�ra hely�be a modern nagyipar l�pett, az ipari k�z�prend hely�t ipari milliomosok, eg�sz ipari hadseregek f�n�kei, a modern burzso�k foglalt�k el.
A nagyipar l�trehozta a vil�gpiacot, amelyet Amerika felfedez�se el�k�sz�tett. A vil�gpiac a kereskedelem, a haj�z�s, a sz�razf�ldi k�zleked�s m�rhetetlen fejl�d�s�t id�zte el�. Ez viszont visszahatott az ipar terjeszked�s�re, �s amilyen m�rt�kben terjeszkedett az ipar, a kereskedelem, a haj�z�s �s a vas�t, ugyanolyan m�rt�kben fejl�d�tt a burzso�zia, gyarap�totta t�k�it �s szor�totta h�tt�rbe a k�z�pkorb�l �t�r�kl�tt �sszes oszt�lyokat.
L�tjuk teh�t, hogy maga a modern burzso�zia egy hossz� fejl�d�si folyamatnak, a termel�si �s �rintkez�si m�dban v�gbement sorozatos forradalmi �talakul�soknak a term�ke.
A burzso�zia e fejl�d�s�nek minden egyes fok�t megfelel� politikai halad�s[A] k�s�rte. A burzso�zia elnyomott rend a h�b�rurak uralma alatt, felfegyverzett �s �nkorm�nyzati t�rsul�s a kommun�ban(4), itt f�ggetlen v�rosk�zt�rsas�g[B], ott a monarchia harmadik, ad�k�teles rendje[C], azut�n a manufakt�ra idej�n a nemess�g ellens�lya a rendi vagy az abszol�t monarchi�ban, s f� alapzata egy�ltal�ban a nagy monarchi�knak, v�g�l a nagyipar �s a vil�gpiac l�trehoz�sa ut�n a modern k�pviseleti �llamban kiv�vta mag�nak a kiz�r�lagos politikai uralmat. A modern �llamhatalom nem m�s, mint az eg�sz burzso�oszt�ly k�z�s �gyeit igazgat� bizotts�g.
A burzso�zi�nak a t�rt�nelemben felett�bb forradalmi szerepe volt.
A burzso�zia, ahol uralomra jutott, sz�trombolt minden h�b�ri, patriarch�lis, idillikus viszonyt. K�ny�rtelen�l sz�tt�pte a tarkabarka h�b�ri k�tel�keket, melyek az embert term�szetes feljebbval�j�hoz f�zt�k, s nem hagyott meg m�s k�tel�ket ember �s ember k�z�tt, mint a meztelen �rdeket, az �rz�s n�lk�li �k�szp�nzfizet�st�. A j�mbor rajong�s, a lovagi lelkesed�s, a ny�rspolg�ri �rzelg�ss�g szent borzong�s�t az �nz� sz�m�t�s jeges viz�be fojtotta. A szem�lyi m�lt�s�got csere�rt�kk� oldotta fel, �s az oklevelekben biztos�tott, nehezen szerzett sz�mtalan szabads�g hely�be az egy lelkiismeretlen kereskedelmi szabads�got iktatta. Egysz�val, a vall�si �s politikai ill�zi�kba burkolt kizs�km�nyol�s hely�be a ny�lt, szem�rmetlen, k�zvetlen, siv�r kizs�km�nyol�st �ll�totta.
A burzso�zia megfosztotta dicsf�ny�kt�l az �sszes eleddig tisztelt �s j�mbor f�lelemmel szeml�lt tev�kenys�geket. Fizetett b�rmunk�s�v� v�ltoztatta az orvost, a jog�szt, a papot, a k�lt�t, a tudom�ny ember�t.
A burzso�zia leszaggatta a csal�di viszonyr�l meghat�an szentiment�lis f�tyl�t �s e viszonyt puszta p�nzviszonyra reduk�lta.
A burzso�zia leleplezte, hogy annak a brut�lis er�megnyilv�nul�snak, amelyet a reakci� a k�z�pkoron annyira csod�l, megfelel� kieg�sz�t�je a legrenyh�bb semmittev�s volt. Csak a burzso�zia mutatta meg, mit tud az emberi tev�kenys�g l�trehozni. K�l�nb csodam�veket l�tes�tett, mint az egyiptomi piramisok, a r�mai v�zvezet�kek �s a g�tikus katedr�lisok, k�l�nb hadj�ratokat vitt v�ghez, mint a n�pv�ndorl�s �s a kereszteshadj�ratok.
A burzso�zia nem l�tezhet an�lk�l, hogy ne forradalmas�tsa folyton a termel�si szersz�mokat, teh�t a termel�si viszonyokat, teh�t az �sszes t�rsadalmi viszonyokat. Ezzel szemben minden kor�bbi ipari oszt�ly els� l�tfelt�tele a r�gi termel�si m�d v�ltozatlan fenntart�sa volt. A burzso� korszakot minden el�bbi korszakt�l a termel�s folytonos �talak�t�sa, az �sszes t�rsadalmi �llapotok szakadatlan megrend�t�se, az �r�k�s bizonytalans�g �s mozg�s k�l�nb�zteti meg. Az �sszes szil�rd, berozsd�sodott viszonyok, a nyomukban j�r� r�gt�l tisztelt k�pzetekkel �s n�zetekkel egy�tt felbomlanak, az �sszes �jonnan kialakul� viszonyok elavulnak, miel�tt m�g megcsontosodhatn�nak. Minden, ami rendi �s �lland�, elp�rolog, mindent, ami szent, megszents�gtelen�tenek, �s az emberek v�gre arra k�nyszer�lnek, hogy j�zan szemmel vizsg�lj�k l�thelyzet�ket, k�lcs�n�s kapcsolataikat.
Az egyre kiterjedtebb piacnak a sz�ks�glete, amelyen term�keit eladhatja, v�gigkergeti a burzso�zi�t az eg�sz f�ldgoly�n. Minden�v� be kell mag�t f�szkelnie, minden�tt be kell rendezkednie, minden�tt �sszek�ttet�seket kell l�tes�tenie.
A burzso�zia a vil�gpiac kiakn�z�sa �ltal valamennyi orsz�g termel�s�t �s fogyaszt�s�t kozmopolit�v� form�lta. A reakci�sok nagy b�nat�ra kih�zta az ipar l�ba al�l a nemzeti talajt. Az �si nemzeti iparok elpusztultak �s napr�l napra pusztulnak. �j iparok szor�tj�k ki �ket, amelyeknek meghonos�t�sa minden civiliz�lt nemzet �letk�rd�s�v� v�lik, olyan iparok, amelyek m�r nem hazai nyersanyagot dolgoznak fel, hanem a legt�volabbi �g�vek nyersanyag�t, �s amelyeknek gy�rtm�nyait nemcsak mag�ban az orsz�gban, hanem a vil�g minden r�sz�n fogyasztj�k. A r�gi, belf�ldi term�k�kkel kiel�g�tett sz�ks�gletek hely�be �jak l�pnek, amelyeknek kiel�g�t�s�re a legt�volibb orsz�gok �s �ghajlatok term�kei kellenek. A r�gi helyi �s nemzeti �nell�t�s �s elz�rk�zotts�g hely�be a nemzetek sokoldal� �rintkez�se, egym�st�l val� sokr�t� f�gg�se l�p. �s ez �gy van nemcsak az anyagi, hanem a szellemi termel�sben is. Az egyes nemzetek szellemi term�kei k�zkinccs� v�lnak. A nemzeti egyoldal�s�g �s korl�tolts�g mindink�bb lehetetlenn� v�lik, �s a sok nemzeti �s helyi irodalomb�l vil�girodalom alakul ki.
A burzso�zia az �sszes termel�si szersz�mok gyors t�k�letes�t�se, a v�gtelen�l megk�nny�tett k�zleked�s r�v�n valamennyi nemzetet, m�g a legbarb�rabbakat is, beler�ntja a civiliz�ci�ba. �ruinak olcs� �ra az a neh�zt�z�rs�g, amellyel romm� l� minden k�nai falat, amellyel kapitul�ci�ra b�rja a barb�rok legmakacsabb idegengy�l�let�t is. Minden nemzetet r�k�nyszer�t, hogy, hacsak nem akarnak t�nkremenni, elsaj�t�ts�k a burzso�zia termel�si m�dj�t; r�k�nyszer�ti �ket, hogy meghonos�ts�k magukn�l az �gynevezett civiliz�ci�t, azaz v�ljanak burzso�v�. Egysz�val: a burzso�zia a saj�t k�pm�s�ra form�lt vil�got teremt mag�nak.
A burzso�zia a falut a v�ros uralma al� vetette. �ri�si v�rosokat teremtett, a v�rosi n�pess�g l�tsz�m�t a falusival szemben nagym�rt�kben megn�velte, s ezzel a n�pess�g jelent�keny r�sz�t a falusi �let b�rgy�s�g�b�l kiragadta. S ahogy a falut a v�rost�l, �gy a barb�r �s f�lbarb�r orsz�gokat a civiliz�ltakt�l, a paraszt n�peket a burzso� n�pekt�l, a Keletet a Nyugatt�l tette f�gg�v�.
A burzso�zia mindink�bb megsz�nteti a termel�si eszk�z�k, a birtok �s a n�pess�g sz�tforg�csolts�g�t. A n�pess�get �sszes�r�tette, a termel�si eszk�z�ket centraliz�lta, �s a tulajdont kev�s k�zben koncentr�lta. Ennek sz�ks�gszer� k�vetkezm�nye a politikai centraliz�ci� volt. F�ggetlen, szinte csak sz�vets�ges viszonyban lev� tartom�nyokat, melyeknek k�l�nb�z� �rdekeik, t�rv�nyeik, korm�nyaik �s v�mjaik voltak, egy nemzett� t�m�r�tettek, melynek egy a korm�nya, egy a t�rv�nye, egy a nemzeti oszt�ly�rdeke, egy a v�mhat�ra.
A burzso�zia alig sz�z�ves oszt�lyuralma alatt t�megesebb �s kolossz�lisabb termel�er�ket hozott l�tre, mint valamennyi let�nt nemzed�k egy�ttv�ve. Term�szeti er�k leig�z�sa, g�pi berendez�s, a vegy�szet alkalmaz�sa iparban �s f�ldm�vel�sben, g�zhaj�z�s, vasutak, villamos t�v�r�k, eg�sz vil�gr�szek megm�vel�s al� v�tele, foly�k haj�zhat�v� t�tele, l�bdobbant�sra a f�ldb�l el�pattan� eg�sz n�pess�gek � mely kor�bbi sz�zad sejthette, hogy a t�rsadalmi munka m�h�ben ilyen termel�er�k szunnyadnak!
L�ttuk azonban, hogy azok a termel�si �s �rintkez�si eszk�z�k, amelyeknek alapzat�n a burzso�zia kialakult, a h�b�ri t�rsadalomban j�ttek l�tre. E termel�si �s �rintkez�si eszk�z�k fejl�d�s�nek bizonyos fok�n azok a viszonyok, amelyek k�z�tt a h�b�ri t�rsadalom termelt �s cser�lt, a f�ldm�vel�s �s az ipar feud�lis szervezete, egysz�val a feud�lis tulajdonviszonyok nem feleltek meg t�bb� a m�r kifejlett termel�er�knek. G�tolt�k a termel�st, ahelyett, hogy el�mozd�tott�k volna. Mindmegannyi b�kly�v� v�ltak. Sz�t kellett fesz�teni, sz�t is fesz�tett�k �ket.
Hely�kbe a szabad konkurrencia l�pett, a neki megfelel� t�rsadalmi �s politikai berendezked�ssel, a burzso�oszt�ly gazdas�gi �s politikai uralm�val.
Szem�nk el�tt hasonl� mozg�s megy v�gbe. A polg�ri termel�si �s �rintkez�si viszonyok, a polg�ri tulajdonviszonyok, a modern polg�ri t�rsadalom, amely oly hatalmas termel�si �s �rintkez�si eszk�z�ket var�zsolt el�, ahhoz a boszork�nymesterhez hasonl�t, aki nem ura t�bb� az �ltala felid�zett f�ldalatti hatalmaknak. Az ipar �s a kereskedelem t�rt�nete �vtizedek �ta nem egy�b, mint annak a t�rt�nete, hogyan l�zonganak a modern termel�er�k a modern termel�si viszonyok ellen, azok ellen a tulajdonviszonyok ellen, melyek a burzso�zi�nak �s uralm�nak �letfelt�telei. El�g a kereskedelmi v�ls�gokat eml�ten�nk, amelyek periodikus visszat�r�s�kkel egyre fenyeget�bben k�ts�gess� teszik az eg�sz polg�ri t�rsadalom l�tez�s�t. A kereskedelmi v�ls�gokban rendszeresen megsemmis�l nemcsak az el��ll�tott term�keknek, hanem a m�r l�trehozott termel�er�knek egy nagy r�sze is. A v�ls�gokban olyan t�rsadalmi j�rv�ny t�r ki, melyet minden el�bbi korszak k�ptelens�gnek tekintett volna � a t�ltermel�s j�rv�nya. A t�rsadalom hirtelen a pillanatnyi barb�rs�g �llapot�ba esik vissza; mintha valami �h�ns�g, �ltal�nos megsemmis�t� h�bor� megfosztotta volna minden l�tfenntart�si eszk�zt�l; az ipar, a kereskedelem mintha megsemmis�lt volna, �s mi�rt? Az�rt, mert a t�rsadalomnak t�lsok a civiliz�ci�ja, t�lsok a l�tfenntart�si eszk�ze, t�lsok az ipara, t�lsok a kereskedelme. A t�rsadalom rendelkez�s�re �ll� termel�er�k m�r nem a polg�ri civiliz�ci� �s[D] a polg�ri tulajdonviszonyok el�mozd�t�s�ra szolg�lnak; ellenkez�leg, t�l hatalmasokk� lettek e viszonyok sz�m�ra, e viszonyok g�tolj�k �ket; �s mihelyt ezt a g�tat lek�zdik, az eg�sz polg�ri t�rsadalomban zavart t�masztanak, vesz�lyeztetik a polg�ri tulajdon l�tez�s�t. A polg�ri viszonyok t�l sz�kk� v�ltak ahhoz, hogy befogadhass�k az �nmaguk �ltal l�trehozott gazdags�got. � Hogyan k�zdi le a burzso�zia a v�ls�gokat? Egyr�szt �gy, hogy k�nytelen megsemmis�teni a termel�er�k nagy t�meg�t; m�sr�szt �gy, hogy �j piacokat h�d�t meg, �s alaposabban akn�zza ki a r�gieket. Teh�t hogyan? �gy, hogy m�g egyetemesebb, m�g hatalmasabb v�ls�gokat k�sz�t el� �s a v�ls�gok elh�r�t�s�nak eszk�zeit cs�kkenti.
A fegyverek, amelyekkel a burzso�zia a feudalizmust leter�tette, most maga a burzso�zia ellen fordulnak.
De a burzso�zia nemcsak kikov�csolta a fegyvereket, amelyek hal�l�t okozz�k; megsz�lte azokat a f�rfiakat is, akik e fegyvereket forgatni fogj�k � a modern munk�sokat, a prolet�rokat.
Amilyen m�rt�kben a burzso�zia, azaz a t�ke fejl�dik, ugyanolyan m�rt�kben fejl�dik a proletari�tus, a modern munk�sok oszt�lya, akik csak addig �lnek, am�g munk�t kapnak, �s akik csak addig kapnak munk�t, am�g munk�juk a t�k�t gyarap�tja. Ezek a munk�sok, akik darabonk�nt k�nytelenek eladni magukat, �ppen olyan �ruk, mint minden egy�b kereskedelmi cikk, s ez�rt �pp�gy ki vannak t�ve a konkurrencia minden viszontags�g�nak, a piac minden ingadoz�s�nak.
A prolet�rok munk�ja a g�pi berendez�s terjed�s�vel �s a munkamegoszt�ssal elvesztette minden �n�ll� jelleg�t �s ezzel minden vonz�erej�t a munk�s sz�m�ra. A munk�s a g�p puszta tartoz�k�v� v�lik, akit�l csak a legegyszer�bb, legegyhang�bb, legk�nnyebben megtanulhat� fog�st k�v�nj�k meg. Ez�rt a munk�s okozta k�lts�gek szinte kiz�r�lag a meg�lhet�s�hez �s faja fenntart�s�hoz sz�ks�ges l�tfenntart�si eszk�z�kre korl�toz�dnak. De az �ruk �ra, teh�t a munka �ra is egyenl� termel�si k�lts�geivel. Ez�rt amilyen m�rt�kben n� a munka ellenszenvess�ge, olyan m�rt�kben cs�kken a munkab�r. S�t mi t�bb, amilyen m�rt�kben n� a g�pi berendez�s �s a munkamegoszt�s, ugyanolyan m�rt�kben n� a munka t�mege[E] is, ak�r a munka�r�k szapor�t�sa, ak�r az adott id� alatt elv�gzend� munka szapor�t�sa, a g�pek gyorsabb j�rat�sa stb. r�v�n.
A modern ipar a patriarch�lis mester kis m�hely�t az ipari t�k�s nagy gy�r�v� v�ltoztatta �t. Gy�rban �sszezs�folt munk�st�megeket katon�san szerveznek. Mint ipari k�zkaton�kat altisztek �s tisztek t�k�letesen ki�p�tett hierarchi�j�nak fel�gyelete al� helyezik �ket. Nemcsak a burzso�oszt�lynak, a burzso� �llamnak a szolg�i, hanem napr�l napra, �r�r�l �r�ra szolgas�gba g�rnyeszti �ket a g�p, a fel�gyel�, s mindenekel�tt maga az egyes gy�rtulajdonos burzso�. Ez a zsarnoks�g ann�l kicsinyesebb, gy�l�letesebb, elkeser�t�bb, min�l ny�ltabban hirdeti v�gc�lj�ul a nyer�szked�st.
Min�l kevesebb �gyess�get �s er�kifejt�st k�v�n meg a k�zi munka, azaz min�l ink�bb kifejl�dik a modern ipar, ann�l ink�bb kiszor�tja a f�rfiak munk�j�t a n�i �s a gyermekmunka[F]. A nemi �s kork�l�nbs�geknek a munk�soszt�lyt illet�leg nincs t�bb� t�rsadalmi �rv�nye. M�r csak munkaszersz�mok l�teznek, amelyek koruk �s nem�k szerint k�l�nb�z� k�lts�geket okoznak.
Ha a munk�s kizs�km�nyol�s�t a gy�ros m�r annyira befejezte, hogy a munk�s k�szp�nzben megkapja a munkab�r�t, akkor megrohanja a burzso�zia t�bbi r�sze: a h�ztulajdonos, a szat�cs, a z�logos stb.
Az eddigi kis k�z�prendek, a kisiparosok, kiskeresked�k �s j�rad�kosok, a k�zm�vesek �s parasztok, mindezek az oszt�lyok[G] a proletari�tusba s�llyednek; r�szben az�rt, mert kis t�k�j�k nagyipar �z�s�re nem elegend� �s a nagyobb t�k�sek konkurrenci�j�t nem b�rja ki, r�szben az�rt, mert szakmai �gyess�g�ket �j termel�si m�dszerek el�rt�ktelen�tik. �gy toborz�dik a proletari�tus a n�pess�g minden oszt�ly�b�l.
A proletari�tus k�l�nb�z� fej�d�si fokokon megy �t. Harca a burzso�zia ellen l�tez�s�vel kezd�dik.
Eleinte az egyes munk�sok, azut�n egy gy�r munk�sai, majd egy munka�g egy helys�gben dolgoz� munk�sai harcolnak az ellen az egyes burzso� ellen, aki k�zvetlen�l kizs�km�nyolja �ket. T�mad�suk nemcsak a polg�ri termel�si viszonyok ellen ir�nyul, hanem maguk a termel�si szersz�mok ellen is; megsemmis�tik a konkurr�l� idegen �rut, sz�tz�zz�k a g�peket, felgy�jtj�k a gy�rakat, igyekeznek a k�z�pkori munk�s m�r let�nt helyzet�t visszaszerezni maguknak.
Ezen a fokon a munk�sok az eg�sz orsz�gban sz�tsz�rt �s a konkurrencia �ltal sz�tforg�csolt t�meget alkotnak. A munk�sok t�megesebb �sszetart�sa m�g nem a saj�t egyes�l�s�knek, hanem a burzso�zia egyes�l�s�nek a k�vetkezm�nye, mert a burzso�zi�nak, saj�t politikai c�ljai el�r�s�re, az eg�sz proletari�tust mozg�s�tania kell, s egyel�re m�g mozg�s�thatja is. Ezen a fokon a prolet�rok teh�t nem saj�t ellens�geik, hanem ellens�geik ellens�gei ellen harcolnak, az abszol�t monarchia maradv�nyai, a f�ldtulajdonosok, a nem-ipari burzso�k, a kispolg�rok ellen. �gy az eg�sz t�rt�nelmi mozgalom a burzso�zia kez�ben �sszpontosul; minden �gy kiv�vott gy�zelem a burzso�zia gy�zelme.
De az ipar fejl�d�s�vel nemcsak szaporodik a proletari�tus, hanem nagyobb t�megekbe is zs�fol�dik, ereje n�, s ezt mindjobban �rzi. A proletari�tuson bel�l az �rdekek, az �letk�r�lm�nyek mindjobban kiegyenl�t�dnek, mert a g�pi berendez�s mindink�bb elmossa a k�l�nbs�geket munka �s munka k�z�tt, s a b�rt csaknem minden�tt egyform�n alacsony sz�nvonalra szor�tja le. A burzso�k n�vekv� egym�s k�zti konkurrenci�ja s az ebb�l fakad� kereskedelmi v�ls�gok a munk�sok b�r�t mind ingadoz�bb� teszik; a g�pi berendez�s egyre gyorsabban fejl�d�, sz�ntelen t�k�letes�t�se eg�sz �letpoz�ci�jukat teszi mind bizonytalanabb�; az egyes munk�s �s az egyes burzso� k�zti �ssze�tk�z�s mindink�bb k�t oszt�ly �ssze�tk�z�s�nek jelleg�t �lti. A munk�sok elkezdenek egyes�l�seket[H] alak�tani a burzso�k ellen; t�m�r�lnek munkab�r�k megv�delmez�s�re. S�t �lland� sz�vets�geket is alap�tanak, hogy ezen alkalmi zend�l�sek eset�re gondoskodjanak a maguk ell�t�s�r�l. Helyenk�nt a harc felkel�sekben t�r ki.
Egyszer-m�sszor gy�znek a munk�sok, de csak ideig-�r�ig. Harcaik tulajdonk�ppeni eredm�nye nem a k�zvetlen siker, hanem a munk�sok egyre sz�lesebben terjed� egyes�l�se. Ezt el�mozd�tj�k a nagyipar �ltal l�trehozott egyre n�vekv� k�zleked�si eszk�z�k, amelyek a k�l�nb�z� helys�gek munk�sai k�z�tt kapcsolatot teremtenek. M�rpedig csak erre a kapcsolatra van sz�ks�g, hogy a sok, minden�tt azonos jelleg� helyi harc nemzeti m�ret� harcc�, oszt�lyharcc� k�zpontosuljon. De minden oszt�lyharc politikai harc. �s azt az egyes�l�st, amihez a k�z�pkori polg�rnak a maga rossz �tjaival �vsz�zadok kellettek, a modern prolet�r a vasutak seg�ts�g�vel n�h�ny esztend� alatt v�ghezviszi.
A prolet�roknak ezt az oszt�lly� �s ez�ltal politikai p�rtt� szervez�d�s�t minduntalan �jra sz�trobbantja a munk�sok egym�s k�z�tti konkurrenci�ja, de mindig �jra felt�mad, er�sebben, szil�rdabban, hatalmasabban. S kihaszn�lva a burzso�zi�n bel�li meghasonl�sokat, kicsikarja a munk�sok egyes �rdekeinek t�rv�ny form�j�ban val� elismer�s�t. �gy p�ld�ul a t�z�r�s t�rv�nyt Angli�ban.
Egy�ltal�n, a r�gi t�rsadalmon bel�li �ssze�tk�z�sek sokf�lek�ppen egyengetik a proletari�tus fejl�d�s�nek �tj�t. A burzso�zia szakadatlan harcban �ll: kezdetben az arisztokr�ci�val, k�s�bb mag�nak a burzso�zi�nak ama r�szeivel, melyeknek �rdekei ellentmond�sba ker�lnek az ipar halad�s�val; �lland�an harcol minden idegen orsz�g burzso�zi�j�val. Mindezekben a harcaiban k�nytelen a proletari�tushoz fordulni, seg�ts�g�t ig�nybe venni �s ezzel a proletari�tust a politikai mozgalomba bevonni. Maga a burzso�zia ny�jtja teh�t a proletari�tusnak saj�t m�velts�ge elemeit[I], vagyis a fegyvert �nmaga ellen.
Tov�bb�, mint l�ttuk, az ipar halad�sa az uralkod� oszt�ly eg�sz r�tegeit tasz�tja le a proletari�tusba vagy legal�bbis fenyegeti �letfelt�teleiket. Ezek is a m�velts�g elemeinek[J]nagy t�meg�t ny�jtj�k a proletari�tusnak.
V�g�l olyan id�kben, amikor az oszt�lyharc d�nt�shez k�zeledik, a boml�si folyamat az uralkod� oszt�lyban, az eg�sz r�gi t�rsadalomban annyira heves, annyira kir�v� jelleget �lt, hogy az uralkod� oszt�ly egy kis r�sze elszakad oszt�ly�t�l �s a forradalmi oszt�lyhoz csatlakozik, ahhoz az oszt�lyhoz, amely� a j�v�. Ez�rt ugyan�gy, ahogy kor�bban a nemess�g egy r�sze �tp�rtolt a burzso�zi�hoz, most a burzso�zia egy r�sze p�rtol �t a proletari�tushoz, �s nevezetesen a burzso� ideol�gusok egy r�sze, azok, akik felk�zd�tt�k magukat az eg�sz t�rt�nelmi mozgalom elm�leti meg�rt�s�ig.
Valamennyi oszt�ly k�z�l, amely napjainkban a burzso�zi�val szemben �ll, csakis a proletari�tus val�ban forradalmi oszt�ly. A t�bbi oszt�ly a nagyipar kifejl�d�s�vel lez�llik �s elpusztul, a proletari�tus a nagyipar legsaj�tabb term�ke.
�A k�z�prendek, a kisiparos, a kiskeresked�, a k�zm�ves, a paraszt � mind az�rt harcolnak a burzso�zia ellen, hogy k�z�prendk�nt val� l�tez�s�ket a pusztul�st�l meg�vj�k. Ezek teh�t nem forradalmiak, hanem konzervat�vak. S�t mi t�bb: reakci�sak, mert megpr�b�lj�k a t�rt�nelem kerek�t visszafel� forgatni. Ha forradalmiak, akkor az�rt azok, mert el�tt�k �ll a proletari�tusba val� �tmenet�k, akkor nem jelenlegi, hanem j�v� �rdekeiket v�delmezik, akkor elhagyj�k saj�t �ll�spontjukat, hogy a proletari�tus�ra t�rjenek �t.
A lumpenproletari�tust, a r�gi t�rsadalom legals� r�tegeinek ezt a passz�v rothad�s�t a prolet�rforradalom hellyel-k�zzel belesodorja a mozgalomba, de eg�sz �lethelyzete k�vetkezt�ben ink�bb hajland� arra, hogy mag�t reakci�s �zelmekhez megv�s�roltassa.
A proletari�tus �letfelt�teleiben m�r megsemmis�ltek a r�gi t�rsadalom �letfelt�telei. A prolet�rnak nincsen tulajdona; feles�g�hez �s gyermekeihez val� viszony�nak m�r semmi k�ze a polg�ri csal�di viszonyhoz; a modern ipari munka, a t�ke modern ig�ja, amely ugyanaz Angli�ban �s Franciaorsz�gban, Amerik�ban �s N�metorsz�gban, leh�ntott r�la minden nemzeti jelleget. A t�rv�nyek, az erk�lcs, a vall�s az � szem�ben csupa polg�ri el��t�let, amelyek m�g�tt megannyi polg�ri �rdek rejt�zik.
Minden eddigi oszt�ly, amely az uralmat megh�d�totta, a m�r megszerzett �letpoz�ci�j�t �gy igyekezett biztos�tani, hogy az eg�sz t�rsadalmat al�vetette az � szerz�si felt�teleinek. A prolet�rok csak �gy h�d�thatj�k meg a t�rsadalmi termel�er�ket, hogy megsz�ntetik a maguk eddigi elsaj�t�t�si m�dj�t �s ezzel az eg�sz eddigi elsaj�t�t�si m�dot. A prolet�roknak nincs semmi saj�tjuk, amit biztos�taniok kellene, � nekik le kell rombolniok minden eddigi mag�nbiztons�got �s mag�nbiztos�t�kot.
Minden eddigi mozgalom kisebbs�gek mozgalma vagy kisebbs�gek �rdek�ben folytatott mozgalom volt. A prolet�rmozgalom az �ri�si t�bbs�g �n�ll� mozgalma az �ri�si t�bbs�g �rdek�ben. A proletari�tus, a mai t�rsadalom legals�bb r�tege, nem emelkedhet fel, nem egyenesedhet ki an�lk�l, hogy leveg�be ne r�p�tse a hivatalos t�rsadalmat alkot� r�tegek f�l�tte emelked� eg�sz fel�p�tm�ny�t.
Ha nem is tartalm�ban, de form�j�ban a proletari�tusnak a burzso�zia ellen foly� harca eleinte nemzeti. Minden egyes orsz�g proletari�tus�nak term�szetesen mindenekel�tt a saj�t burzso�zi�j�val kell lesz�molnia.
A proletari�tus fejl�d�s�nek leg�ltal�nosabb szakaszait felv�zolva, a fenn�ll� t�rsadalmon bel�l d�l� t�bb� vagy kev�sb� burkolt polg�rh�bor�t k�vett�k nyomon addig a pontig, amelyen ny�lt forradalomban t�r ki, �s a proletari�tus a burzso�zia er�szakos megd�nt�se �tj�n megalap�tja uralm�t.
Amint l�ttuk, minden eddigi t�rsadalom az elnyom� �s elnyomott oszt�lyok ellent�t�n nyugodott. De ahhoz, hogy valamely oszt�lyt el lehessen nyomni, biztos�tani kell sz�m�ra azokat a felt�teleket, amelyek k�zt legal�bb szolgai l�t�t tengetheti. A jobb�gy a jobb�gys�g idej�n a kommuna tagj�v� k�zdhette fel mag�t, �pp�gy, mint ahogy a kispolg�r a feud�lis abszolutizmus j�rma alatt burzso�v�. Ezzel szemben a modern munk�s nemcsak hogy nem emelkedik fel az ipar halad�s�val, hanem mind m�lyebben s�llyed saj�t oszt�ly�nak felt�telei al�. A munk�s pauperr� v�lik �s a pauperizmus m�g gyorsabban n�, mint a n�pess�g �s a gazdags�g. Ebb�l vil�gosan kit�nik, hogy a burzso�zia k�ptelen arra, hogy tov�bbra is a t�rsadalom uralkod� oszt�lya maradjon �s szab�lyoz� t�rv�nyk�nt r�er�szakolja a t�rsadalomra oszt�ly�nak �letfelt�teleit. K�ptelen az uralkod�sra, mert k�ptelen arra, hogy rabszolg�j�nak l�t�t ak�r csak rabszolgas�g�nak keret�ben is biztos�tsa, mert k�nytelen �t olyan helyzetbe s�llyeszteni, amelyben neki kell rabszolg�j�t eltartania, ahelyett, hogy az tartan� el �t. A t�rsadalom nem �lhet m�r alatta, azaz a burzso�zia �lete m�r nem f�r �ssze a t�rsadalommal.
A burzso�oszt�ly l�t�nek �s uralm�nak legl�nyegesebb felt�tele a gazdags�gnak mag�nosok kez�ben val� felhalmoz�d�sa, a t�ke k�pz�d�se �s gyarapod�sa; a t�ke felt�tele a b�rmunka. A b�rmunka kiz�r�lag a munk�sok egym�s k�z�tti konkurrenci�j�n nyugszik. Az ipar halad�sa, amelynek az akarat n�lk�li �s ellen�ll�sra k�ptelen hordoz�ja a burzso�zia, a munk�soknak a konkurrencia okozta elszigetel�d�se hely�be a munk�soknak a t�rsul�s r�v�n l�trej�v� forradalmi egyes�l�s�t �ll�tja. A nagyipar fejl�d�s�vel teh�t kics�szik a burzso�zia l�ba al�l maga a talaj, amelyen termel �s a term�keket elsaj�t�tja. Mindenekel�tt saj�t s�r�s�j�t termeli. Pusztul�sa �s a proletari�tus gy�zelme egyar�nt elker�lhetetlen.